Ma, ha egy információt meg akarsz szerezni, akkor lexikonok, térképek, könyvtárak, archívumok  helyett az internetet böngészed.

Az internet valóban az információk kimeríthetetlen tárháza. Megtalálsz mindent, és annak az ellenkezőjét is.

Hogyan  tudod eldönteni, hogy amit olvasol igaz, vagy hamis?

Amikor könnyű eldönteni igaz, vagy hamis?

  • ha ismeretlen címet keresel, vagy meg akarod tervezni az odavezető utat;
  • keresel valamilyen terméket vagy szolgáltatást. össze akarod hasonlítani az árakat;
  • szükséged lenne a bankfiók / hivatal nyitvatartási idejére
  • az orvosod rendelési idejére
  • az ügyeletes gyógyszertárra
  • moziműsorra, vagy bármilyen más kulturális műsorra
  • menetrendi információkra
  • szállás lehetőségekre
  • reggeli / ebéd / vacsora ötletekre, ételreceptekre

A felsorolást te is szinte vég nélkül tudnád folytatni. Amikor konkrét adatot keresel, szinte biztos lehetsz benne, hogy a találati listán szereplő információk helyesek.

Más a helyzet akkor, ha pl. egészséges étkezéssel, pénzügyekkel, szépségápolással kapcsolatos tippeket keresnél, vagy egyszerűen csak a napi történésekben tájékozódnál, híreket olvasnál.

Begépelsz egy kérdést a keresőbe, több tízezer, több százezer találatot ad vissza a másodperc törtrésze alatt. Hogyan döntöd el, hogy melyik igaz, melyik hamis?

Szinte a csapból is az folyik már egy ideje, hogy hódítanak a kamu híreket, kamu információkat terjesztő, úgy nevezett “lájkvadász”, “kattintásvadász” oldalak. A Google és a Facebook folyamatosan fejleszti az algoritmusait, hogy ezeket az oldalakat valamilyen módon felismerje, és kiszűrje a találati listából. Érnek is el eredményeket, de főleg angol nyelvű oldalaknál. A magyar nyelvű tartalmak között előkelő helyen szerepelnek a Google találati listáján a kamu információkat tartalmazó oldalak. Ugyanezek az oldalak a Facebook hírfolyamból is kiirthatatlannak tűnnek.

Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Lyzr online médiaelemző cég kutatási eredményeit, amelyet az Index publikált 2017. május 12-én. Az eredeti cikket ide kattintva éred el. 

Miért hoznak létre ilyen klikkvadász oldalakat? 

Erre a válasz nagyon egyszerű. Minél többen látogatnak egy weboldalt, az annál értékesebb hirdetési felület. Pontosan ugyanúgy, mint a tv vagy rádió műsoroknál. Minél népszerűbb egy műsor, annál többe kerül a műsorban hirdetni, annál nagyobb lesz az adott csatorna bevétele.

Az internet ugyanígy működik. Minél többen látogatják az adott oldalt, minél hosszabb időt töltenek a látogatók az adott oldalon, annál több reklámbevételre tesz szert a tulajdonosa.

Számodra nem túl szerencsés, ha beleszaladsz ilyen klikkvadász oldalakba, feleslegesen töltöd ott az idődet, mert a kérdésedre nem kapsz valódi választ, sőt!

Nézzünk egy példát!

Néhány napja egy ismerősöm osztott meg a facebookon egy cikket arról, hogyan fertőtlenítsük könnyedén a konyharuhákat, ha nem akarjuk kifőzni, mint eleink. A cikk tanácsa az volt, hogy áztassuk be a konyharuhát, kenjük be szappannal, majd tegyük egy nejlon zacskóba, és ezt a csomagot pedig a mikróba néhány percre. Ezzel a tanáccsal az a probléma, hogy jó esetben csak ráolvad a nejlon a konyharuhára, rossz esetben felgyullad az egész mikró.

Ebben az esetben mindenkinek, aki már használt mikrót, elég nyilvánvaló, hogy ezt ne tegye. Maximum bosszankodik rajta, de nagyobb kára (remélhetően) nem származik belőle.

A legtöbb ilyen cikk azonban nem ennyire egyértelmű, de ha megfogadod a tanácsaikat, komoly nehézségeket tudsz okozni saját magadnak.

Mit tehetsz,  hogy elkerüld ezeket a csapdákat? 

Szerencsére van néhány egészen egyszerű dolog, amivel el tudod dönteni, hogy amit olvasol, az megbízható, hasznos tartalom-e, vagy épp ellenkezőleg, csak a kattintás volt a lényeg, bármi áron.

Keresd a kötelező kellékeket az oldalon!

Minden weboldalnak vannak kötelező kellékei:

  • a tulajdonos neve, elérhetőségei
  • a tárhely szolgáltató neve és elérhetőségei
  • általános felhasználói feltételek
  • adatkezelési szabályzat és NAIH adatkezelési azonosító szám – csak akkor, ha kér bármilyen adatot

Amennyiben ezeket nem találod meg, kezdhetsz gyanakodni, hogy nem egy tisztességes szándékkal működtetett oldalba botlottál, akik nem vállalják a közölt tartalom valódiságáért a felelősséget.  Ellenőrizd a szerzőt! Ha nincs szerző, vagy nem azonosítható, az intő jel arra, hogy valami nincs rendben.

A nokentelnijo.hu oldalon a láblécben minden fenti adatot megtalálsz, és valamennyi cikk alatt megtalálod a szerzőt.

Árulkodó tartalom

Kiabáló jel, ha az oldalon a tartalom csak azután válik láthatóvá, ha előtte lájkoltad vagy  megosztottad a Facebookon.  Az ilyen tartalmat soha ne oszd meg, mert biztosan kamu, és a megosztással csak égeted magad az ismerőseid előtt.

Másik árulkodó jel, ha az oldalon a szöveg méretéhez képest túl sok a hirdetés. Ráadásul ezek a hirdetések – hogy is mondjam finoman – maguk is sok esetben átverések, képileg pedig egyenesen undorítóak. A lábgomba, a túlsúly, az emésztési problémák, a szexuális zavarok, és újabban a paraziták a fő hívószavak. Ha csupa ilyen hirdetést látsz, kezdhetsz gyanakodni, hogy az olvasott tartalom is elég messze áll az igazságtól.

Sejtelmes, nagyon hangzatos cím és első bekezdés is óvatosságra kell, hogy intsenek. A “nem hiszed el, hogy mi történt …”,  “a lány odament, de ami ezután történt, arra senki nem számított…”  és hasonló felütések általában nem komoly tartalmat jeleznek.

Mindig ellenőrizd a forrást! Ha forrásmegjelölés nélküli hivatkozásokat találsz pl. tudományos eredményekre, azonnal kezdj el gyanakodni! Ha hivatkoznak egy  személyre vagy egy egyetemre, akiről soha nem hallottál  korábban, ellenőrizd le, hogy valóban létezik-e?

Keresd meg a képek eredetijét a Google képkeresőjével. Gyakran kiderül, hogy az eredeti kép nem ott készült, nem azt ábrázolja, mint amit a szövegben állítanak.

A cikk főbb állításait is érdemes több forrásból ellenőrizni. Az nem több forrás, ha változatlan tartalommal egy másik oldalon is megtalálod ugyanazt! Több egymástól független forrás az, ha egy tényállítást különböző szerzők más és más összefüggésben említenek eltérő szövegkörnyezetben, eltérő képekkel illusztrálva.

Az együttérzésedre alapoznak. Sem a Google, sem a Facebook, sem egyetlen milliárdos  nem küld senkinek pénzt megosztásért cserébe! Az ilyen témájú cikkeknél különösen indokolt, hogy a Google képkeresőjével megkeresd a kép eredetijét. Gyakran kiderül, hogy már évek óta halott gyerekek fotóival tévesztik meg a közönséget.

Ebben az esetben nem csak az esetleges reklámbevétel lehet a cél, hanem a kapcsolati hálód felderítése, a személyes adataid megszerzése. Az ilyen továbbküldős üzenetek a legjobb táptalajai a vírusok terjedésének.

Túl macerásnak tűnik ellenőrizni az oldalt?

Lehet. De minden oldal esetében csak egyszer kell elvégezni. Nekem egész listám van már azokról az oldalakról, amiket soha, semmilyen hangzatos cím miatt nem nyitok meg. Előbb megnézem a forrást, és csak akkor kattintok a linkre, ha az oldal nem szerepel a saját tiltólistámon.

Neked kell eldönteni, megér-e neked néhány percet, hogy biztos lehess abban, ha megfogadod az oldal tanácsait, nem okozol kárt saját magadnak.

Neked kell eldönteni, megér-e néhány percet, hogy egy tartalomról pontosan tudd, igaz, vagy hamis?

Segítségül egy lista, amit a HVG állított össze még 2015-ben. 

És egy újabb lista 2017-ből. 

Megtaláltad a kedvenc blogodat a listában? Nem probléma! Ezeken az oldalakon sok szórakoztató, lélekemelő tartalmat is találsz. Élvezd nyugodtan továbbra is, de a tényállításaikat ne vedd túl komolyan!

Köszönöm, ha elmondod a véleményed, és megosztod ezt a cikket azokkal a barátaiddal, akiknek hasznos lehet.